Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Légy üdvözölve!


Szücs-Filotás Kata vagyok, 1977. augusztus 12. születtem Székesfehérváron. 2007 májusában mentem férjhez és azóta élek Kincsesbányán. 




A vonzalmam az üvegfestés iránt, még valamikor 2003 - 2004 telén kezdődött, amikor munkahelyem megszűnt, a tanfolyam amire jelentkeztem véget ért és én még mindig munka nélkül tengődtem. Kellett valami amivel lekötöttem magam a hosszú téli estéken, viszont a kötögetés, hímezgetés és varrogatás nem nekem lett kitalálva, énekhangom már messze nem a régi így azzal sem volt tanácsos borzolni a környezetem idegeit. Mivel mindig vonzott a képzőművészet - viszont rajzkészségem nem mondható kifogástalannak - a legjobb elfoglaltságot az üvegfestés nyújtotta. 

 Beszereztem némi „üvegfestéket”, amiről később tudtam meg, hogy az matricafesték és lázasan elkezdtem mindent összekenni vele ami a kezem közelébe került. Nem menekülhettek a poharak, a kávésüvegek, a kancsók, az ajtó- és ablaküvegek. Karácsonyra a Húgomtól kaptam meg az első kicsi, tényleges üvegfesték készletemet és attól kezdve a matricafestékek csak hánykolódtak erre – arra. Akkor éreztem rá az ecsettel való alkotás ízére, akkor kezdett bimbózni a kapcsolat az üvegfestés és köztem. Idő közben lett munkahelyem és a bimbózó kapcsolat leült, három műszak mellett nem volt energiám arra, hogy hódoljak az új „ismerősnek”.

Közben az évek múltak és zajlottak az események körülöttem: munkahelyet váltottam, férjhez menetem, a munkahelyen lett egy kicsi csapatom, de a vonzalom a szép iránt és a kézműves munkák iránt megmaradt. 2008 decemberében mint minden évben, elkezdtem tanakodni, hogy valamit kellene a csapatom tagjainak ajándékba adnom, nem nagy dolgot, de olyant aminek örülnek. Bevillant, hogy kézzel készített ajándék a legszemélyesebb, azt értékelik is és én is örömöm lelem a készülődésben. Feltört bennem az üvegfestés iránti régi vonzalom és gyorsan beszereztem mindent amire úgy gondoltam szükségem lehet. 8 nap alatt készítettem el 11 képet. Megfelelő helyem nem volt hozzá, így egy dohányzóasztal fölött görnyedtem, a fényviszonyok nem megfelelő mivolta miatt zúgolódtam, de közben piszok jól éreztem magam. A fellángolás Szerelemmé lett és bejelentettem a Férjemnek, hogy én ettől kezdve üveget szeretnék festeni. Mondanom sem kell, hogy a kicsiny csapatom örömmel vette az ajándékomat , holott közel sem volt olyan tökéletes mint szerettem volna. Persze szálltam a boldogságtól…

2008 karácsonyán a Párom lefektette az „alapokat”, kaptam Tőle egy rajzasztalt ahol kényelmesen elférnek a festékek, üvegek és jók a fényviszonyok is. A családban bejelentettem igényeimet, hogy mit szeretnék ajándékba, Ők pedig beszerezték a még hiányzó színeket a készletemből. Elkezdtem az alkotást a magam örömére. Ettől kezdve nem jött olyan alkalom amire ne valami üvegfestett dolgot ajándékozzak, volt aki kancsókészletet, volt aki poharakat, volt aki üvegtálat, de egytől egyig mindent megfestve. Szeretik és már el is várják, pedig még mindig van hova fejlődnöm.
2009. márciusában csatlakoztam a Network egyik üvegfestős klubjához, ahol örömmel mondhatom Barátokra leltem. Egymást bíztatva, lelkesítve segítünk átjutni a holtpontokon, újra lendületet adni ha egyikőnk kicsit lemerült, vagy épp ihletet vesztett. Az biztos, hogy nagyon sokat köszönhetek ennek a kicsi baráti társaságnak. Végig rágtam magam az index üvegfestő fórumán is, így sok hasznos ötletet és információt tudhatok magamnak.

A legnagyobb rajongóm a Férjem ( persze Döndi és Kicsinó mellett ) aki az első pillanattól kezdve támogatott. Neki minden képem csodaszép és gyönyörű. Lehet nem a legmegfelelőbb személy a hibák észrevételéhez, de nem is ezért szeretem. Támogatja az elhatározásom, bíztat ha valami nehezen megy és persze legfőbb mecénásom is, nekem pedig nem kell mást tennem, csak bele kell feledkeznem a csodába, az üvegfestés örömébe, szépségébe és persze meg kell küzdenem a nehézségekkel.
 
Legfőbb mottómmá egy szám refrénje lett, bár más a mondani valója, de ez a pár sor nagyon magamnak érzem:„színezd újra színezd újra! Az életet, ha megfakulna, S az égbolt beborulna Ne menekülj, csak színezd újra!


E-mail: szucsfilotaskata@citromail.hu